Baranya István, az esztergomi Meszlényi Zoltán Katolikus Általános Iskola igazgatója interjút adott a roma tanulók nevelése és integrációja témában a Mandiner hírportálnak. Az igazgató úr a riportban az intézményi mindennapi gyakorlatról beszélt és bemutatta speciális “elitképzésük”-et: ő egy olyan egyházi fenntartású intézményt vezet immáron harminc éve, ahol a tanulók hetven százaléka cigány származású.
„Tudja, hol van elitképzés? Nálunk” – fogalmaz lapunknak az esztergomi Meszlényi Zoltán Katolikus Általános Iskola igazgatója. Kijelentése elsőre meghökkentőnek tűnhet, ugyanis Baranya István olyan oktatási intézményt vezet, ahol a tanulók hetven százaléka roma származású, és sok család szociális nehézségekkel küzd. Az iskolavezető azonban másképp értelmezi az elit fogalmát: szerinte a valódi siker nem a legjobb adottságú gyerekek kiválasztása, hanem azok felemelése, akiknek a legkevesebb esély jutott.
Az iskola 2020-ban került a katolikus egyház fenntartásába, az után, hogy Baranya Istvánban, a tantestületben és a szülőkben felmerült az igény, hogy a két világháború között a szalézi szerzetesrend intézményeként működő iskola hagyományait, szellemiségét átörökítve ismét egyházi fenntartású oktatási egység működjön Esztergom-Kertvárosban. A tankerület ragaszkodott a titkos szavazáshoz, és bár tombolt a koronavírus-járvány, a szülők kilencvennyolc százaléka személyesen jelent meg az urnáknál, és száz százalékuk támogatta a fenntartóváltást. „Egyedülálló, történelmi pillanat volt, ilyen magas arány még nem volt sem a főegyházmegye, sem az egyház történetében” – emeli ki lapunknak Baranya. Nemcsak a szülők, de a tantestület is örömmel bólintott a változásra.
Az intézmény már jó ideje a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását tekinti küldetésének. Az igazgató harminc éve dolgozik a településen, és kezdettől arra törekedett, hogy partnerként vonja be az iskola életébe a roma családokat. „Mindig is jelen volt a munkásszármazású, üveggyárban dolgozó vagy épp bányászcsalád és a nagyszámú cigányság. Nevelésüket-oktatásukat mindig is felvállalta az iskola” – hangsúlyozza. Az együttműködés titkának azt nevezi, hogy azonnal felvette a kapcsolatot a cigány családfőkkel, felkereste a vajdákat, és rendszeres párbeszédet alakított ki velük. „Leültettem őket egy kávéra, és azt mondtam nekik, ha bármi probléma felmerül az iskolában, akár a gyerekek hiányzásával, magatartásával vagy a tanulással kapcsolatban, kérni fogom a segítségüket. Ők ezt komolyan vették, és mindig együttműködtek velem. Felőlünk nem is hall botrányt, nem is fog, annál inkább a csaknem százszázalékos továbbtanulási arányt” – mondja büszkén.
A nyitott párbeszéd mellett az együttműködés másik remek eszközének a sport bizonyult: Baranya István rendszeres sportprogramokkal és közösségi rendezvényekkel hozta közelebb egymáshoz a roma és nem roma családokat. „Volt olyan szülő-tanár focimeccs, amelyet két- háromszáz néző követett kíváncsian. A mérkőzés után leültünk, és szerény agapéval kölcsönösen megvendégeltük egymást, közben pedig beszélgettünk: kapcsolatok jöttek létre, megnyíltak az emberek, kialakult a bizalom. A családi napok, főzőversenyek, sportnapok, szülői lelki gyakorlatok rendszeressé váltak az iskolában” – emeli ki.
Az iskola ma is arra épít, hogy a szülők, a pedagógusok és a helyi közösség együtt vállaljanak felelősséget a gyerekekért. Az igazgató különösen fontosnak tartja, hogy roma származású pedagógusokat is alkalmazzanak, akik korábban az iskola tanulói voltak, élő példát mutatva a diákoknak arra, hogy tanulással és kitartással lehet előrejutni. Az iskolát támogató civil szervezet – amelynek alapvetően a pedagógusok a tagjai – hosszú évek óta működtet tanodát is, ahol iskola után korrepetálják a diákokat, fejlesztik a tehetségeket, sportolási és kulturális lehetőségeket kínálnak, és segítséget nyújtanak azoknak, akik otthon nem kaphatnak. Az igazgató szerint sok gyermeknek az iskola jelenti az egyetlen rendezett, biztonságos környezetet, ezért különösen fontos, hogy az intézmény tiszta, korszerű és szeretetteljes legyen.
És hogy mi a különbség az egyházi és az állami fenntartás között? Egyrészt az állami fenntartás alatt is volt igény a hitoktatásra, a hitéletre, de most ez alapvetés. Vallják: iskolájuk névadója, Boldog Meszlényi Zoltán hősiessége kötelezi az intézményt. „A célunk nem lehet más, mint – a mártír főpásztor szellemiségét örökül véve – a katolikus egyház értékrendjét követő pedagógiai munka tanulóink oktatása és nevelése, fejlődése érdekében. Jelmondatunk szerint: hittel, szeretettel, becsülettel” – hangsúlyozza az iskola vezetője. Másrészt „bizonyos keretek között nem tudtam olyat kérni a fenntartótól, amit ne sikerült volna megkapnom” – hangsúlyozza Baranya. Kifejti: a gyerekek többsége ingyen étkezik, fejlesztések valósulnak meg, és amikor 2023-ban 140 ukrán menekült gyermek érkezett az intézménybe, az iskola teljes közössége – a főegyházmegye, az Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatósága, a plébánia és civil szervezetek – részt vett a családok segítésében.
Az igazgató szerint az integráció nem elméleti kérdés, hanem mindennapi gyakorlat.
Úgy véli, ha a roma és nem roma gyerekek nem tanulnak együtt már általános iskolában, felnőttként sem lesz természetes számukra az együttélés. Hozzáteszi: az integráció nem valósítható meg pusztán adminisztratív eszközökkel, teljes társadalmi akarat kell hozzá, ami az óvodától kezdve az általános és középiskolán át a teljes pedagógusképzést átformálja. Az új oktatáspolitika kiemelt területe az integráció, amivel Baranya is egyetért, szerinte annak egyaránt kell vonatkoznia az egyházi és az állami fenntartású iskolákra.
Forrás: https://mandiner.hu/belfold/2026/07/lannert-judit-kijelentese-nyoman-ismet-fellangolt-a-vita-az-egyhazi-iskolak-es-az-iskolai-szegregacio-viszonyarol
Fenntartóként is nagy büszkeség számunkra, hogy Dr. Erdő Péter bíboros atya 2024. januárban személyes látogatást tett a Meszlényi Zoltán Katolikus Általános Iskolában.
A roma és a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók kimagasló színvonalú támogatása, szakmai igényességgel végzett szervező-oktató-nevelő munkája, 30 éves vezetői szolgálata elismeréséül adományoztuk fenntartóként 2026-ban Baranya István igazgató úrnak a Szent Gellért díj arany fokozatát. Laudációja itt olvasható: LAUDÁCIÓ 2026 Baranya István
Magyar Kurír hírei
KaPI hírei
Napi evangélium
