Derűsen, bizalommal éljük az életünket! – Erdő Péter a közös fővárosi és egyházmegyei Veni Sanctén

Erdő Péter bíboros, prímás hívására második alkalommal tartották meg az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye területén működő katolikus oktatási intézmények közös Veni Sanctéját szeptember 3-án a Szent István-bazilika előtti téren.

 Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Katolikus Iskolai Főhatóságának (EKIF) tájékoztatása szerint az ünnepi szentmisén tíz egyházi intézményfenntartó harminc oktatási, nevelési intézményének összesen ötezer diákja, oktatója vett részt.

  A tizenkilenc középiskolából hét az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, három a Szalézi Intézmény Fenntartó, egy-egy a Boldogasszony Iskolanővérek, az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek, a Congregatio Jesu Szerzetesrend, a Piarista Rend Magyar Tartománya, a Zirci Ciszterci Apátság, a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány, a Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság, a Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet és a Krisztus Légiója Kongregáció fenntartásában működik. A tizenegy általános iskola és óvodából tíz az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, egy a Szalézi Intézmény Fenntartó fenntartásában működik.

 

A szentmise végén Erdő Péter bíboros kilenc igazgató részére ünnepélyesen átadta az intézményvezetői kinevezéseket.

 

Az ünnepi Veni Sanctén a zenei szolgálatot az új egyházi iskola, az ország egyetlen Prima Primissima díjas zenei intézménye, a Weiner Leó Katolikus Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola és Zeneművészeti Szakgimnázium adta, melyet Csonka Szabina Babett egyházzenész-karnagy vezetett.

 

Forrás: Magyar Kurír, 2018. szeptember 3. hétfő 19:23; Fotó: Lambert Attila

 

A teljes cikk itt olvasható:

https://www.magyarkurir.hu/hazai/derusen-bizalommal-eljuk-az-eletunket-erdo-peter-kozos-fovarosi-es-egyhazmegyei-veni-sancten

 

 

Salkaházi Sára emléknap a Salkaházi NOK-ban

Salkaházi Sára, a tizenkét éve boldoggá avatott vértanú emléknapjához kapcsolódóan 2018. május 10-én, csütörötkön rendezték meg az első Salkaházi Sára emléknapot. Az Urunk Színeváltozása és Boldog Salkaházi Sára plébániatemplomban mutatott be szentmisét Neruda Károly atya, a Főegyházmegye szakreferense. A misét filmvetítés és rövid előadás követte az iskolában illetve zárásként bőséges “szeretetvendégség”. Károly atyától megtudhatták a résztvevők, hogy boldog Salkaházi Sára Jézus iránti személyes szeretetben és önfelajánlásban élte tökéletességre törekvő életét. Köszönjük a szervezők és zenei szolgálatot végzők áldozatos munkáját! Külön is köszönetet mondunk Gémesi Katica hitoktató tanárnőnek. 

 

Mindszenty bíborosra emlékeztek Esztergomban – a Főegyházmegye iskolásainak részvételével

Hit, önfegyelem, másokért élő szeretet – Mindszenty bíborosra emlékeztek Esztergomban

Mindszenty József boldoggá avatásáért mutattak be szentmisét május 5-én a hercegprímás halálának 43. évfordulója alkalmából az esztergomi bazilikában. A főcelebráns Erdő Péter bíboros, prímás volt. A szónok, Snell György segédpüspök – az EKIF egykori vezetője – egy, a szenvedésben kiteljesedő élet példáját állította elénk.

A Mindszenty József május 6-i égi születésnapjához kapcsolódó, hagyományos esztergom-budapesti főegyházmegyei zarándoklat szentmiséjén fiatalok sokasága ült az esztergomi bazilika padjaiban. A budapesti Pannonia Sacra-iskolából 900 keréken érkeztek diákok, tanárok, szülők, akik oda-vissza mintegy 160 kilométert tekernek. A Szent Gellért-iskolából kenuval érkeztek a zarándokok. Eljöttek a budapesti Szent II. János Pál-iskolaközpont, valamint a budaörsi és az esztergomi Mindszenty-iskolák diákjai is. Összesen közel ezer fiatal, gyermek vett részt a liturgián.

Erdő Péter főcelebráns mellett az oltár körül püspöktársak koncelebráltak, köztük Orosch János nagyszombati érsek, Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius képviseletében Germano Penemote atya, Ternyák Csaba egri érsek, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, Márfi Gyula veszprémi érsek, Udvardy György, Spányi Antal, Palánki Ferenc, Orosz Atanáz, Cserháti Ferenc püspökök, valamint a szentmise szónoka, Snell György segédpüspök, a budapesti Szent István-bazilika plébánosa.

 

Forrás: Trauttwein Éva/Magyar Kurír, 2018. május 5. szombat 19:17; Fotó: Lambert Attila

 

A teljes cikk itt olvasható:

https://www.magyarkurir.hu/hirek/hit-onfegyelem-masokert-elo-szeretet-mindszenty-biborosra-emlekeztek-esztergomban

 

illetve

Zarándoklat kilencszáz keréken – 17. alkalommal indul kerékpáros zarándoklat Esztergomba

https://www.magyarkurir.hu/hazai/zarandoklat-kilencszaz-kereken-17-alkalommal-indul-kerekparos-zarandoklat-esztergomba

 

Gratulálunk lelkes diákjainknak, Szüleiknek és a lelkesíteni tudó intézményeink vezetőinek és minden kollégánknak!

II. EKIF Pedagógus Konferencia

Az igazság és szeretet közösségében – Katolikus pedagógusok konferenciája Esztergomban

Másodízben gyűltek össze Erdő Péter meghívására az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye köznevelési intézményeinek munkatársai a Szent Adalbert Központban április 20-án. Az oktató-nevelő munka és a katolikus identitás kérdése állt a középpontban az Esztergomban rendezett konferencián.

 A Szent Adalbert Központban mindhárom konferenciatermet megtöltötték a pedagógustalálkozó résztvevői, a 16 főegyházmegyei köznevelési intézmény 650 dolgozója. Oláh Gábor, az EKIF, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Katolikus Iskolai Főhatóság tanügyi igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket.

 

Erdő Péter bíboros, prímás bevezető szavaiban a katolikus iskolák különleges felelősségére és kihívásaira hívta fel a figyelmet. Az intézmények identitását döntően kifejező feladat, ami az oktatás minden más szereplőjével közös, a magas színvonalú ismeretátadás és nevelés. A katolikus intézmények számára ettől nem elválasztható a munkájukat átható szellemiség. Ezt a világképet meghatározza, mit gondol az emberről, mit tart hivatásának és mit tekint boldogsága forrásának – hangsúlyozta Erdő Péter. Rámutatott e világkép egységének fontosságára: „A személyes Isten iránti tisztelet és szeretet, a Krisztus személyében történelmileg is elérkezett végső és teljes isteni kinyilatkoztatás harmóniába rendezi magunk körül a világot. Ennek fényében ismerjük fel felelősségünket környezetünk iránt, és ráébredünk, hogy az Isten iránti odaadás és az emberek iránti segítő szeretet nem valami függeléke csupán az általános emberi tevékenységnek, hanem ez alkotja minden értelmes cselekvésünk lelkét. Ez ad sajátos színt minden megnyilvánulásunknak.” Kitekintve a világra Erdő Péter annak jelentőségére hívta fel a figyelmet, hogy a katolikus iskolák az egész földkerekségre szóló rendszert alkotnak, a tanulók száma a Nevelési Kongregáció adatai szerint meghaladja a 60 milliót. A bíboros szólt a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészítésének munkájáról is. „A fiatalok életének akkor marad felejthetetlen emléke ez a nagy nemzetközi megmozdulás, ha nagylelkűen részt tudnak venni az előkészítésben és lebonyolításban” – buzdította Erdő Péter a pedagógusokat a diákság bevonására az előkészületekbe.

Ternyák Csaba egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Oktatási Bizottságának elnöke előadásában az egyházi oktató-nevelő intézményrendszer kialakulását bemutatva foglalkozott a katolikus pedagógusidentitás kérdésével. Az Egri Főegyházmegyének 2010 előtt – akkor tette szabaddá a kormányzat az utat a felekezeti iskolák alapítása előtt – tíz intézménye volt. Ma 49 egységben 22 ezer diákot tanítanak. Ternyák Csaba szerint nagyon fontos érzékelni az ebből a helyzetből fakadó missziós lehetőséget és kötelezettséget. Rámutatott: az intézményrendszer két lépésben alakult ki: elsőként azok az iskolák jöttek létre, melyek egyházi kárpótlásként kerültek vissza a tulajdonjogok rendezése kapcsán az Egyház fenntartásába. „A pedagógusok érezhették úgy, hogy a fejük felett hoztak döntést, és pusztán táblacsere történt az intézményen.” 2010 paradigmaváltást hozott: egyházi intézmények alulról jövő kezdeményezés hatására alakultak. Ternyák Csaba azt hangsúlyozta, egyházmegyéjében csak akkor mondtak igent egy-egy önkormányzat iskolaátvételi kérésére, ha megvolt a pedagógusok, szülők részéről az 51 százalékos támogatottság, de előfordult a 90 százalékos támogatottság is. Az, hogy ennyi felkérést kaptak, jelzi, hogy ugyanolyan kulturális elkötelezettséggel rendelkeznek a semleges beállítottsággal szemben. Az újonnan átvett intézményekben –  a II. vatikáni zsinat szellemében – kimondták  a vallásszabadság tiszteletben tartását, ugyanakkor törekedtek a katolikus identitás kialakítására. Nincs tehát világnézeti elvárás a fenntartó részéről, de azt leszögezik, hogy a pedagógusaiknak tiszteletben kell tartaniuk az iskola szellemiségét. Ugyanakkor azt is tudatosították, hogy a katolikus identitás megerősítése katolikus pedagógusok által történhet meg. Ennek motorja lehet minden vallását gyakorló pedagógus, de főként az intézményvezető. Fontos továbbá a papi jelenlét, ideális, ha saját lelkipásztora van az iskolának, fontos a területi plébániával, egy élő közösséggel való együttélés. Egerben több kezdeményezés elindult: már előre vezetői képzésbe vonják be az intézményvezető-jelölteket, a kántortanítók mintájára képzik az énektanárokat. Minden lehetséges módon hangsúlyozzák az Egyházhoz tartozás fontosságát. „Nem csupán személyes ügyem ez, mert Krisztus testének, az Egyháznak vagyok a tagja. Tudatosítanunk kell, hogy Krisztusba öltözünk, a testének vagyunk a tagjai. Ő a fő, ő adja az identitást. Mi együtt vagyunk a test, felelősek vagyunk egymásért” – határozta meg a katolikus identitást az egri főpásztor. 

A Ghánából érkezett Charles Gabriel Palmer-Buckle érsek, Accra főpásztora statisztikai adatokkal alátámasztva mutatta be országa oktatási helyzetét. A Magyarország háromszorosát jelentő területen élő 30 millió ember 65 százaléka fiatal, 35 év alatti. Az oktatási rendszer jelentősége éppen ezért óriási. Az 1957 óta független köztársaságban a lakosság 71  százaléka keresztény, a muszlimok 17 százalékban vannak jelen, és számokkal nem alátámaszthatóan élnek Ghánában tradicionális afrikai vallások hívei is. A keresztények között a legnagyobb arányban, 23 százalékban  a pünkösdisták vannak jelen, a katolikusok a protestánsokat követve 13 százalékban. A lelkipásztorkodás derékhadát az elmúlt 10–15 évben szentelt kétezer pap jelenti. Az érsek dicsérte a vallás- és felekezetközi párbeszédet, a kihívások között mégis megemlítette az oktatási intézményekben jelentkező nehézségeket. Ghánában léteznek a Katolikus Egyház fenntartásában működő magániskolák, és olyan állami fenntartású iskolák, ahol a katolikusok együttműködő partnerek. Kiemelt gondot jelent, hogy a nemzetközileg – a Világbank és az EU által – támogatott  oktatás világnézeti semlegességet követel, gyakorlatilag előírja a keresztény értékek háttérbe szorítását. Így a legnagyobb kihívás a szekularizáció, mely kifejezett vallásellenességgel párosul. Accra főpásztora az evangélium hirdetését, a hit átadására irányuló katekézist és a szolgáló szeretet gyakorlását fogalmazta meg a katolikus oktatás-nevelés elsődleges küldetéseként. Hogy mire kell nevelni, azt öt pontban foglalta össze: 1. az engedelmességre, az önuralomra; a fegyelem követelményére, ami a helyes önbizalom alapja; 2. a bölcsességre, ami tág értelemben az élet művészetét jelenti; 3. a fizikai tartásban való növekedésre; 4. az istenfélelemben, szeretetben való előrejutásra és 5. a szeretetszolgálatra. 

A pedagógus személyisége a hatás forrása – erről szólt  Gombocz János, a Testnevelési Egyetem professzor emeritusa. Az iskola gyakran unalmas és fanyar, és a pedagógus óriási versenyben van a gyerekek környezetével; ebben a helyzetben kell azt a kettős feladatot teljesíteni, hogy az „Egek Urához emelje a diákot, és higgyen abban, érdemes őt oda felemelni”. Legfőbb eszköze ebben a munkában személyisége. Gombocz János szerint a pedagógus számára fontos, hogy erős egyéniség legyen, holott éppen az egyéniség volt az, amit nem támogatott sem közelmúltunk, sem régmúltunk pedagógiai felfogása. A régmúlt előírások, szabályok, útmutatások sokaságával próbálta felvértezni a tanárt, miközben abszolút nem volt tekintettel annak vérmérsékletére, adottságaira. Később a reformpedagógia pedig egyenesen a háttérbe szorította a pedagógus személyét, aki kívülről irányított, személye megjelenése a gyerekek között nem volt lényeges. A szocialista, Makarenko elveit követő pedagógia pedig tantestületi nevelésről beszélt. A ma tapasztalható tanári hozzáállást három típus alapján írta le. Az ibolya típusú pedagógus a „majd csak kicsöngetnek” elvet követi, a túlélésre törekszik, és nem tesz erőfeszítést, hogy együttműködésre bírja a diákot. A harcos ezzel szemben minden pillanatban harcol, de ha a gyerek „tanulékony, aggódó figyelmet kifejező szemekkel alszik”, nem veszi észre. A harmadik típus az, aki magával viszi a tanítványt, aki tudja, a nevelés kényszer, azaz rá kell kényszeríteni a gyereket annak végzésére, amire szüksége van. A neveléskutató a sok, működőképes hozzáállást elősegítő erény közül hármat mutatott be. A láttatni tudó, önfegyelmet gyakorló és az ajándékozni képes ember képes a figyelmet felkelteni és hatást gyakorolni. Gombocz János arra figyelmeztetett, mindenkinek a saját módszerét kell megtalálnia, mert a hatás akkor lesz maradandó, ha az hitelesen következik a tanár személyiségéből.

A konferencián delegáció képviselte a Katolikus Pedagógiai Intézetet, az Egri Főegyházmegyét, valamint a Pécsi, a Debrecen-Nyíregyházi, a Székesfehérvári és a Nyíregyházi Egyházmegyét. A résztvevők között volt Snell György püspök, az EKIF előző vezetője; Bárány Béla atya, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye hitoktatási felügyelője; Fábry Kornél, a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) főtitkára. Az idei tanévben 25 éves fennállását ünneplő szentendrei Szent András Katolikus Általános Iskola diákjai, a Kenguru csoport akrobatikus ugrókötélbemutatót tartott. A 15 éve szakkörként induló, ma egyesületként működő csoport tagjai eredményesen szerepelnek diákolimpiákon. Fordul a kocka! címmel vitte színre a saját élményük alapján összeállított darabot a Salkaházi Sára Katolikus Nevelési és Oktatási Központ (NOK) KisMese köre. A Feldmár Intézet a balassagyarmati börtönben indította hét évvel ezelőtt mesekör programját, az ott tanultak alapján tart foglalkozásokat Oláh Attila tapasztalati munkatárs a sajátos nevelésű igényű tanulók iskolai nevelését, oktatását, szakmához juttatását felvállaló, a közelmúltban egyházmegyei fenntartásba vett Salkaházi Sára Katolikus Iskolában. A találkozó közös szentmisével zárult. A főcelebráns és szónok Erdő Péter bíboros volt, koncelebráltak a résztvevő paptestvérek, valamint az esztergomi szeminárium tanárai.

 

Forrás: Trauttwein Éva/Magyar Kurír, 2018. április 20. péntek 19:15; Fotó: Lambert Attila

 

https://www.magyarkurir.hu/hirek/az-igazsag-es-szeretet-kozossegeben-katolikus-pedagogusok-konferenciaja-esztergomban

„Harcra fel!” – 1848–49, ahogyan a szívekben él

 

Március 14-e délutánján rendhagyó ünnepség helyszíne volt az újpesti szánkózódomb. A Szent János Apostol Katolikus Általános Iskola kezdeményezésére élményszerűen, a résztvevőket a 170 éve történt forradalmi és hadi események közé visszarepítve emlékeztek meg nemzeti nagyjaink dicső és kudarcos napjairól. Tizenkilenc iskola fogadta el a meghívást.

Käfer György igazgató úr rendhagyó kezdeményezésére az ünnepség sokak számára életre szóló élményt jelentett.  A rendezvény legfőbb eredménye az volt, hogy a megjelentek a szabadságharc tevékeny résztvevőinek érezhették magukat. Ennek egy csata is része volt. 

A Kurir Katolikus Hírportál szép tudósításban számolt be az eseményről: web:

https://www.magyarkurir.hu/hazai/ujpest_harcra-fel-1848-49-ahogyan-szivekben-el

http://www.szentjanos.hu/index.php/2-uncategorised/142-harcra-fel

A következő linken lehet a műsorról készült filmet megnézni.
https://www.youtube.com/watch?v=6mhra9bVvKk

 

„Tornateremjen!” – Megáldották a pestszentlőrinci katolikus iskola új tornatermét

 

 Erdő Péter bíboros áldotta meg március 21-én az idén 25 éves jubileumát ünneplő pestszentlőrinci Szent Lőrinc Katolikus Általános Iskola új tornatermét. Az intézmény több mint 350 diákja már 2017 decemberében birtokba vette a létesítményt.

Az eseményen részt vett Ughy Attila polgármester, Lévai István Zoltán alpolgármester, Gyetván Gábor az esztergom-budapesti főegyházmegyei EKIF főigazgatója, Varjú Imre, a pestszentlőrinci főplébánia egykori plébánosa; az iskola alapítója és Csébi Lászlóné, az intézmény első igazgatója, aki pápai áldással ajándékozta meg az iskola közösségét.

A Kurir Katolikus Hírportál szép tudósításban számolt be az eseményről: https://www.magyarkurir.hu/hazai/-tornateremjen-megaldottak-pestszentrorinci-katolikus-iskola-tornatermet#lightbox[‘g85950’]/65/

 

Gyászukban osztozunk

A Salkaházi diákjai, pedagógusai és szülői közössége gyászában osztozunk. 

Nyilvánosság

 Projekt azonosító száma: KEHOP-5.2.3-16-2016-00039

Támogatási összeg: 220.000.000 Ft

 

Projekt bemutatása:

A Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium tekintetében 2010-ben történt már egy viszonylag átfogó felújítás, amikor az épület gépészeti rendszerét, valamint a főhomlokzat nyílászáróit részben kicserélték. A projekt az elavult nyílászáró szerkezetek és rétegrendek energetikai korszerűsítésére irányul. A szándék a belső udvari falszerkezetek kiegészítése egy korszerű Drywit rendszerrel, mely hőszigetelési értéke sokkal magasabb fokú lesz.

Az épület esetében az alábbi munkafolyamatok elvégzésére kerül sor:

– homlokzati utólagos külső hőszigetelés,

– magastető hőszigetelése, a héjazat bontásával, ebédlő épületrészen, – beépítetlen tetőtér részen padlásfödém hőszigetelés, a főépület esetében,

– legalsó fűtött tér alatti födém hőszigetelése,

– lábazati hőszigetelés készítése,

– kapcsolódó, első sorban hőhídmentesítő hőszigetelések készítése,

– fűtött helyiségek külső nyílászáróinak cseréje,

– szorosan kapcsolódó bontási és egyéb részletmunkák.

A padlásfödém nem járható szálas hőszigetelést kap. az ebédlő épületén a magastető utólagos hőszigetelése történik, a tetőfedés külső bontásával és újraépítésével, a rétegrend szerinti kialakításban. A külső nyílászárók a korábban már cserélt nyílászárók mintájára, fa profilú ablakok, két vagy három rétegű low-e hőszigetelő üvegezéssel. Az üvegezés 2 vagy 3 (a konszignáció szerint, illetve a terveken jelölve) réteg felépítésű, Low-e hőszigetelő kialakítású, a hőszigetelő követelmény elérése érdekében szükség szerint hőhídmentes (acél + műanyaggal kombinált) üveg távtartóval. A tok hőszigetelő kitöltés nélkül készül. A homlokzatok külső hőszigetelést kapnak, ez a belső udvarok, légudvar és az ebédlő épületét jelentik. Hőszigetelő rendszert kell elhelyezni több olyan ponton is, ahol a falszerkezet nem határol fűtött teret, itt a hőszigetelés a hőhidak kiküszöbölését és a síkok egyeztetését szolgálja. A homlokzaton 18 cm vastag hőszigetelő magvastagságú, EPS hab hőszigetelés készül. Az épületen körben, 50 cm magasságban a környező csatlakozó terepszinttől mérve lábazati hőszigetelés is készül. A hőszigetelés vastagsága 15 cm.

 

 
 
 

 A Szent Gellért Katolikus Ált. Iskola és Gimnázium épülete 1883-ban épült. A falak hőszigeteletlenek. A padlásfödém csapos fagerenda födém. Égetett kerámia héjalása rossz állapotú, rendszeres a beázás a padlásfödémen keresztül. Az épület lábazata, falai, pince- és padlásfödémei nem hőszigeteltek. Az ablakok megjelenése egységes: kapcsolt gerébtokos kétszárnyú fa nyílászáró. Állapota általánosan véve rossz: a külső szárnyak az időjárás miatt korhadtak, tömítése nincs. az üvegezés kívül-belül egyrétegű, energetikailag elavult. Egy-két helyen lettek csak cserélve a külső nyílászárók korszerű hőszigetelő üvegezésűre.

A projekt keretében az alábbi tevékenységek kerülnek megvalósításra:

– homlokzati utólagos külső hőszigetelés,

– lapostető hő- és vízszigetelése,

– lábazati hőszigetelés készítése,

– fűtött helyiségek külső nyílászáróinak cseréje,

– szorosan kapcsolódó bontási és egyéb részletmunkák.

Az épület lapostetős szerkezete új hő- és vízszigetelő réteget kap. A tető többször felújított, jelenleg PVC vízszigetelés látható legfelső rétegrendi elemként. Az új hőszigetelő réteg kialakítása miatt viszont a teljes rétegrend újraépítésére van szükség. Az épület lapostető szerkezete, egy rétegű, lépésálló, EPS 100 keménységű hőszigetelő réteget kap. A padlásfödémek Rockwool Dachrock (vagy azzal egyenértékű) hőszigetelő réteget kapnak. A padlástér az emeleti folyosó végén található kétkarú lépcsőn érhető el. Az ehhez vezető ajtó fűtött-fűtetlen terek közötti nyílászáró, így új, hőszigetelő kialakításúra kell cserélni. A térdfalakat belülről 140 cm magasságig 16 cm vtg szálas kőzetgyapot hőszigeteléssel a falhoz dűbelezve látjuk el, így minimalizálva a hőhíd-hatást a térdfal tövében. A nem főhomlokzati, illetve mellékfunkcióról nyíló külső nyílászárók (konszignáció szerint) acél profil erősítésű PVC profil ablakok low-e hőszigetelő üvegezéssel. Az üvegezés 4-12-4-12-4 réteg felépítésű, Low-e hőszigetelő kialakítású, a hőszigetelő követelmény elérése érdekében szükség szerint hőhídmentes (acél + műanyaggal kombinált) üveg távtartóval. A belső udvari homlokzatok és tűzfalak teljes felülete külső hőszigetelést kap. A homlokzaton általános felületen 18 cm magvastagságú EPS hab dryvit hőszigetelő rendszer kerül, rétegrend szerinti kialakításban. A homlokzat síkjában, minden homlokzati nyílászáró felett, teljes vastagságú kőzetgyapot betét készül 20 cm magasságban, a homlokzati tűzterjedés megakadályozására. Lábazati hőszigetelés készül a belső udvari homlokzat mentén körben, 115 cm magasságban a környező csatlakozó terepszinttől mérve. A hőszigetelés vastagsága 16 cm.

 

 

 

 

 

Házszentelés a Liliomkert óvodában

2018. január 5-én, pénteken Tampu Ababei József atya szentelte meg az óvodát. A gyerekek szépen énekeltek és ügyesen válaszoltak a feltett kérdésekre. A  csoportok és az egész intézmény díszítései pompás hátteret biztosítottak a rendezvénynek. 

Lelki nap a Salkaháziban

A Salkaházi Sára Katolikus Iskolában 2017. december 21-én volt az első lelki nap, melynek szervezője Nádai Dávid osztályfőnök és Gémesi Katica hitoktató tanárnő volt. A katolikus első osztálynak rendezett lelki napon Gyetván Gábor főigazgató atya mutatott be Karácsonyváró szentmisét. 

ELÉRHETŐSÉGEINK
Cim: 1035 Budapest, Kórház u. 37.
Központi telefonszám: +36 1 453 27 23
E-mail: ekif@ekif-bp.hu







a

HIVATALI ADATOK
Fenntartó azonosító: 11018040
Adószám: 18611674-1-41
KSH számjel: 18611674-9491-552-01

Magyar Kurír hírei
KaPI hírei
Napi evangélium
  • 2020. szeptember 20. – Évközi 25. vasárnap (Mt 20,1-16a)

    Abban az időben Jézus ezt a példabeszédet mondta tanítványainak: A mennyek országa olyan, mint amikor egy gazda kora reggel kiment, hogy szőlőjébe munkásokat fogadjon. Miután napi egy dénárban megegyezett a munkásokkal, elküldte őket a szőlőjébe. A harmadik óra körül megint kiment, s látta, hogy mások is ácsorognak ott tétlenül a piactéren. Ezt mondta nekik: „Menjetek ti is a szőlőmbe, és ami jár, megadom majd nektek.” Azok el is mentek. Majd a hatodik és a kilencedik […]